Eddigi erőltetett
"gondolkozni akarok" állapot átcsapott másodpercenként bevillanó, képkockák fomrájában megjelenő filmmé,melynek rendezője a káosz.. próbálom elkapni egyiket-másikat, több-kevesebb sikerrel. A mai reggel fáradt és lassú. Reggeli kávém elkortyolgatván, vártam hogy az éltető nedű átjárja testem minden pólusát, és ébredést hozzon. Nem szeretne felébreszteni... ma két világ közt lebegve létezem, kellemesen ringva, tudattalanul. Nem fáj semmi, nem hasogat, nem úszik örömmámorban lelkem, de nem is sír.. csak van, és létezik. Nem él,csak létezik!
Weöres Sándor írta meg ezt szépen:
Élő és létező
Tiprás és eltiportatás, falás és fölfalatás: ez az élet. Ruhaként viselni tiprást és eltiportatást, falást és fölfalatást: ez a lét.
Aki szeszélyét követi, az életbe burkolózik. Aki szükségletét követi, a létbe burkolózik.
Aki viharosan szeret, gyűlöl, sóvárog, undorodik: ez az élő.
Aki nyugodtan viseli az összefüggőt: ez a létező.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése